Alapítványunk adószáma
Elektronikus napló

A képre kattintva beléphet az elektronikus naplóba!
Névnap
Ma 2019. július 22., hétfő, Magdolna napja van. Holnap Lenke napja lesz.
Inárcsi tehetségek felfedezése

A logóra kattintva elolvashatja beszámolónkat.
Határtalanul

A logóra kattintva elolvashatja beszámolónkat a 2019. évi kirándulásról.
Tanórán kivüli munka
Ki olvas minket?
Oldalainkat 116 vendég böngészi

HATÁRTALANUL 2019

IRODALMI ÉRTÉKEK ERDÉLYBEN, TÚRÁZÁS A BIHARBAN ÉS AZ ÉRMELLÉKEN,
MÉZGEDI-BARLANG LÁTOGATÁSSAL

A Tolnay Lajos Általános Iskola két hetedik osztályával (40 diák és 4 kísérő) a nyertes „Határtalanul” pályázatunknak köszönhetően 2019. május 8-tól május 10-ig Erdélyben vehettünk részt tanulmányi kiránduláson.

Az indulást megelőző éjszakán nem sokat aludva a kora reggeli órákban kis csapatunk izgatottan várta , hogy útra keljünk. Kényelmes buszunkkal már dél körül a határnál voltunk.

Első úti célunk Nagyvárad volt, ahol megtekinthettük az Ady Endre Múzeumot (a múzeum restaurálása miatt csak kívülről), a legendás Emke Kávéházat, ami egykor a fiatal újságírók és költők törzshelye volt. Itt ismerte meg Ady 1903 őszén Brüll Adélt, avagy Lédát, aki a következő kilenc évben, a szakítást jelentő  Elbocsátó szép üzenet  Nyugatban való megjelenéséig legfőbb múzsája volt.

A Múzeum előtt az Ady szobornál két diákunk szavalt el egy-egy verset a költőtől.

Az Emke közelében található az Ady Endre Gimnázium és a Nagyváradi Napló épülete is, ahol Ady dolgozott. Megismerkedtünk Nagyvárad más nevezetességeivel is.

Nagyvárad arculatát elsősorban a csodaszép szecessziós épületek határozzák meg. Az egyik emblematikus épület a Fekete Sas szálló, melyet a magyar szecesszió egyik legismertebb építészpárosa, Komor Marcell és Jakab Dezső álmodott meg. Miután megcsodáltuk kívülről, végigsétáltunk az üvegtetős passzázson is, ahol Nagyvárad szimbólumává vált, fekete sast ábrázoló ólomüveg-ablakkal is találkozhattunk.

A sétáló utcán életnagyságú szoborcsoportot találunk az Ady által alapított Holnap irodalmi társaság meghatározó alakjairól (Ady Endre, Dutka Ákos, Juhász Gyula és Emőd Tamás). Az alkotást 2012-ben tervező Deák Árpád nagyváradi szobrászművész hagyott egy üres helyet a kávéházi asztalnál, mintha előre látta volna az instagram nemzedéket:-))

 

 

 

Nagy élmény volt a Római Katolikus Bazilika és a hozzá tartozó Püspöki Palota felkeresése. Az 1752-1780 között épült római katolikus bazilika a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában (no és Esztergom és Eger után a 3. legnagyobb a történelmi Magyarországon). A templom elődjét még Szent László alapította és a legenda szerint az uralkodó itt is van eltemetve. A karzaton levő múzeumban egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor (herma) rejti Szent László ereklyéjét: koponyájának egy darabját. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak a hermával, amely híven tükrözi Szent László arcvonásait. 

Néhány éve fantasztikusan felújították a vár épületét. A területen I. László magyar király egy monostort építtetett ami elpusztult a tatárjárás során. Mai formáját - ötszögű, a sarkokban bástyákkal, vizesárokkal -  1570-1618 között építették.

Nagyszalontára érkezvén Arany János nyomában jártunk. Megtekinthettük a Csonkatoronyban berendezett Arany-emlékkiállítást is, majd egy diákunk tolmácsolásában a halhatatlan költőnk egy versét hallgattunk meg.

Várasfenesen láthattuk a környék leggazdagabb tájházát, válogatást a várasfenesi, köröstárkányi és környékbeli viseletekből, használati tárgyakból.

Végül Köröstárkányban leróttuk kegyeletünket az 1919. áprilisi magyarellenes vérontás áldozatai előtt, elhelyeztük koszorúnkat és  közösen elénekeltük a székely valamint a magyar himnuszt.

Már esteledett amikor megérkeztünk Magyarremetére, ahol a Turul panzióban már várt bennünket a meleg vacsora, és a szálláshelyünk. Kényelmes, komfortos faházakban helyezték el kis csapatunkat.

A hosszú és fárasztó nap után, több kevesebb alvást követően az időeltolódásból adódóan is igen korán volt másnap az ébresztőnk.

Reggeli után megtekinthettük a Fekete-Körös völgyi magyarság egyik legkiemelkedőbb műemlékértékét, a magyarremetei református templomot, amelyben többek között igen értékes Szent László legenda ábrázolást is fel lehetett fedezni.

Majd meglátogattuk a Mézgedi barlangot! A Mézgedi barlang az Erdélyi-szigethegység karsztjának egyik legérdekesebb, turisták által is látogatható természetvédelmi területe. Lenyűgözött bennünket a bejárati nyílás a hatalmas méreteivel (16 m magas és 10 m széles). A barlangba érkezve a monumentális belső terek, a 15 különböző fajtájú denevérkolónia és a változatos képződmények bűvöltek el bennünket. és     

Az idő elromlott, esett az eső, de ez nem zavart bennünket hiszen a következő programunk Erdély egyik legszebb és leglátványosabb cseppkőbarlangjába a Bihar-hegység lábánál fekvő kiskohi Medve-barlangba vezetett, mely méltán népszerű fantasztikus cseppkőalakzataival, barlangi medve csontvázaival.

A kiskohi barlang a nevét a 15 000 évvel ezelőtt itt élt barlangi medvefaj után kapta. Kialakulása nagyjából 200 millió évvel ezelőttre tehető. Története szerint a barlang száját leomló sziklatörmelék zárta el, a száznál is több bent rekedt medve egymást falta fel éhségében.

Lépcsőkön és hidakon sétálva páratlan szépségű cseppkőképződményekben  gyönyörköd- hettünk, melyeknek érdekes színvilágát a föld réz és vastartalma adta. A Csontok termében a csontmaradványokat tekinthettünk meg egy 45 perces vezetés keretében. Már 10 000 éve kihalt barlangi medvék csontvázai láthattunk utunk során, köztük teljesen épen maradt is akad, ilyenből a világon eddig csak négyet találtak.  és   

Kirándulást terveztünk az Unesco Világörökség címre pályázó Pádis-fennsíkon.

Pádis jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk a karszthegységek összes formakincsét a hatalmas barlangoktól, kezdve a mészkőszurdokokon, víznyelőkön, dolinákon keresztül a bővizű jéghideg karsztforrásokig. A hegységet háborítatlan fenyőerdők borítják, amik a vadregényes karsztformákkal együtt lenyűgöző és mesebeli hangulatot kölcsönöznek a vidéknek. A fenyvesek tövénél még találtunk egy kis havat (több mint 1100 méteren jártunk), így hát hógolyóztunk, a folyómeder hatalmas kőszikláit pedig bátran meghódítottuk.

Pénteken a Királyhágón keresztül vezetett haza az utunk.

Érmindszenten rácsodálkoztunk, hogy milyen pici házban született Ady Endre, a költőóriás. Megtekintettük a szülőházban kiállított személyes tárgyakat, családi ereklyéket.  Tiszteletünket szobrának megkoszorúzásával és két versének elmondásával róttuk le.       

Kiderült, hogy Ady Endre bizonyítványában nagyon sok 1-es szerepelt, de biztosan örülhetett neki, hiszen akkor az volt a legjobb jegy.

Ezt követően Nagykárolyba utaztunk, ahol a magyar többségű, 20 ezer lakosú partiumi városban megtekinthettük a Kárpát-medence egyik legszebb kastélyát, a Loire-völgyi kastélyok mintájára épült, felújított Károlyi-kastélyt. A romantikus, régi lovagvárakra emlékeztető, impozáns épület, gyönyörű angolparkjával, felújított dísztermeivel, gazdag afrikai trófea- és fegyvergyűjteményével mindenkinek nagyon tetszett.

 

Nagyon jól éreztük magunkat, de azért már örültünk, hogy hazafelé vettük az utunkat. A határátlépés kicsit izgalmas volt, hiszen mindenkit leszállítottak a buszról, átvizsgálás után, egyesével engedtek vissza bennünket.

 

Élménydús, változatos programban volt részünk, gyönyörű vidékeken jártunk. Jó volt látni, hol éltek, hol alkottak egykoron irodalmi, történelmi nagyjaink, jó volt tapasztalni, hogy őrzik büszkén magyarságukat mai napig az ott élő magyar emberek.